Hogyan tervezd a webáruházad marketingbüdzséjét?
Szinte cégmérettől független probléma, hogy a marketinges büdzsét hogyan tervezzük meg.
Könnyű lenne végtelen pénzből marketingtevékenységeket folytatni, de a kihívás éppen az, hogy adott összegből állítsunk össze egy olyan marketingköltést, ami költséghatékony és még meg is tudod valósítani.
Másik óriási kihívás, hogy az interneten tényleg pár hónap alatt elavulhat a kedvenc marketingeszközöd – viszont a büdzsével egy évre előre kell tervezned. A gyors változások miatt a büdzsédnek megfelelően rugalmasnak kell lennie, hogy reagálni tudj.
Nem tudhatom, hogy te hogyan készítesz büdzsét: mi összeírunk rengeteg eszközt és felületet, majd folyamatosan szűkítjük és szűkítjük, amíg végül a keretbe beleférünk.
De mi alapján szűkítsünk? Mit vegyünk be, mit hagyjunk ki?
Ne hirdess, hanem élményt adj
A jelenlegi modern világunkban nem tudsz egyetlen olyan csatornát (pl. Facebook) vagy marketingeszközt (pl. nyereményjáték vagy újsághirdetés) mondani, amivel mindenkit elérsz.
Szerencsére a tömegkommunikáció kora véget ért, de ez azt is jelenti, hogy több csatornás kommunikációra van szükséged.
Viszont még ez sem elég, mert hiába találod meg a célpiacodat: nem lesz mindenkinek „ott és akkor” releváns a promóciós üzeneted.
Erre megoldás az, ha a kampányszerűség helyett örökzöld „promóciókat” készítesz, pl. vezetsz egy blogot. Így a célpiacod akkor találhat rád, amikor az nekik jó, és nem akkor, amikor reklámozni van kedved.
Másik előnye ennek az, hogy egy blogban könnyebb élményeket, jó sztorikat és érdekességeket adni, mint egy reklámban. A mai túlkínálati piacon természetes reakciónk az, hogy a reklámoktól elfordulunk, és inkább élményeket, izgalmas olvasmányokat keresünk. És ha ezt egy webáruház
blogján megtaláljuk, akkor attól a webáruháztól fogunk vásárolni is (hiszen az élményre könnyebb emlékezni, mint a reklámüzenetre).
Számold a megtérülést kontextusban
Ez mindjárt érthető lesz.
Egy átlagos megtérülési számításban a bevételből kivonod a költést, majd elosztod ezt a számot a költéssel. Így kapsz egy százalékot, ami ha pozitív, akkor profitod van (ha negatív, akkor meg veszteséged).
Például:
Elköltök 100 forintot hirdetésre és van belőle 200 forint bevételem. 200 mínusz 100 (nyereség mínusz kiadás) az 100 forint. Ezt elosztom 100-zal, és kapok 1-et – magyarul 100%-os megtérülésem van. Ha 100 forint költéssel 150 forint bevételem van, akkor az osztás végén kapok 0,5-öt, vagyis 50%-os a megtérülés.
Hamar rákapsz az ízére, nem? Ideális esetben végigszámolgatod a marketingtevékenységeid megtérülését, és a kevésbé megtérülő (vagy épp veszteséges) eszközöktől elvonod a pénzt, hogy a nagyon nyereséges eszközökre minél többet költhess.
A probléma ezzel az, hogy sok eszköznél nem ennyire transzparens a megtérülés. Egy blogbejegyzés a fenti számítással lehet, hogy ebben a pillanatban veszteséges, de 1 évre számolva a legjövedelmezőbb eszközöd (hiszen hosszú távon növelte a vásárlóélettartamot, illetve 1 évig havi 1 új ügyfelet szerzett).
Tehát mindig a helyzethez, eszközhöz és kontextushoz igazítsd a megtérülési számítást. Ha egy blogbejegyzésed kint lesz 5 évig (vagy még tovább), akkor számold bele azt, hogy 5 évig szerezhet neked új ügyfeleket – és nem kell, hogy az első hónapban nyereséges legyen, ha 5 év alatt 500%-os megtérülést fog hozni.
És mit tudsz megvalósítani?
A büdzsénél figyelj arra is, hogy mik azok, amiket cégen belül meg tudtok csinálni, avagy ismersz rá kiváló alvállalkozókat. Nem éri meg olyan elemeket bevenni, amik bár elérhetők, de nem tudjátok kiválóan kivitelezni (hiszen rossz kivitelezéssel úgyis veszteséges lesz, és közben még a céged imázsát is rombolhatod).
Büdzsénél lehet álmodozni, de minden álmod maradjon a realitások talaján.
